Róka-hegy
A budapesti városi erdők között az egyik legismertebb a főváros III. kerületében fekvő Róka-hegy. A 20 hektáros városi erdőből kibukkanó, bezárt mészkőbánya sárgásfehér ormai ikonikus kilátást tárnak az erdőlátogatók elé.
Miért érdemes látogatni?
Északi részén kellemes, árnyas-erdős élménnyel találkozunk, a lombok alatt megtekinthető a Róka-forrás is. Déli oldalán pedig a közel 9 hektár kiterjedésű, bezárt mészkőbánya udvaraiban barangolhatunk, kellemes, kiépített pihenőhelyeknél tehetünk megállót. A változatos terep katlanjai közrefogják a kirándulót, majd hirtelen lélegzetelállító kilátás tárul elénk a fővárosra. Kihagyhatatlan élmény.
- Tűzrakó
- Játszótér
- Tornapálya
A Róka-hegy erdész szemmel
A változatos terep hasonlóan változatos erdőt rejt. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőtömb északi részén magas fajgazdagságú faállományt láthatnak a kirándulók. Feketefenyő, molyhos tölgy, kocsánytalan tölgy, kislevelű hárs vegyül vörös tölgyekkel és szelídgesztenyével. Szép elegyessége azonban túlnyomóan egykorú egyedeket rejt magában, így fontos a korosztály összetétel színesítése az erdő ellenálló képessége és a biodiverzitás további fokozása érdekében. A déli oldali kőfejtő területén pedig az erdőborítás helyett inkább a lágyszárúak dominálnak.
A Róka-hegy története
A Róka-hegy történetében a XIX. században megnyílt kőfejtő meghatározó szerepet játszik. A bánya kiváló minőségű mészkövet biztosított az intenzíven iparosodó főváros építéséhez. A bányászat során pedig több barlangot is felfedeztek, melyek jellegzetes elemei a mészkőhegységeknek. Így találták meg például a Poros-barlangot, melyet több kutatócsoport mért fel. A barlangok azonban balesetveszélyességükre való tekintettel nem látogathatók.
Mi történik a Róka-hegyen?

2028-ban Budapest rendezi az Európai Városi Erdők Fórumát
A magyar főváros ad otthont 2028-ban a 30. Európai Városi Erdők Fórumának (EFUF). A rangos

Milliárdokkal járulnak hozzá Budapest élhetőségéhez a városi erdők
Egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben

Tájékoztató az afrikai sertéspestis (ASP) terjedéséről
Az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója sajnos megjelent az M1-es és M3-as autópálya