Péterhalmi-erdei tanösvény - 1. állomás

Köszöntünk a Pilisi Parkerdő digitális tanösvényén a Péterhalmi-erdőben!

Tarts velünk egy izgalmas erdei sétára Budapest 18. kerületében! Gyalogolj át velünk Pestszentlőrincre, a Sas utcai játszótérig, majd vissza Pestszentimrére, és sokkal többet fogsz tudni az erdő és a kerület történetéről, mint mikor elindultál. Keresd fel sorban mind a 12 táblánkat a Péterhalmi-erdő ösvényein! A táblák szövege rövid lesz, de minden állomáson találsz egy QR-kódot. Ha van okostelefonod, csak be kell olvasnod a kódot, aztán leülhetsz, vagy elindulhatsz a következő állomásra, miközben hallgatod a narrátor „meséjét”. Kezdhetjük?

Itt vagyunk a Krepuska Géza-teleppel szemben, alig 50 méterre a Krepuska Géza sétány utolsó házán található Krepuska Géza emléktáblától. Ha összehasonlítjuk a domborművön ábrázolt képét és a fiatalon készített fotóját, annyit megállapíthatunk, hogy emléktáblákat előnyösebb lenne fiatalkori képek alapján készíteni. De ennél fontosabb, hogy felvillantsuk Krepuska Géza elképesztően sokszínű életének néhány mozzanatát.

Eddig tartott az erdei táblán olvasható szöveg. A folytatást itt meghallgathatod és el is olvashatod.

Krepuska Géza 1861-ben született Pesten, a századforduló polihisztora volt. A szó nem azt jelenti, hogy mindent tudott a világról, hanem hogy különböző szakterületeken nagyon sokat. Krepuska kitűnően hegedült, a gyümölcs- és szőlőtermesztés mestere volt és kiváló amatőr geológus. Mindezt szinte szórakozásként űzte, hiszen hivatása egy Magyarországon akkoriban új orvosi szakterület, a fülgyógyászat meghonosítása volt. Nemzetközi hírűvé vált, a budapesti egyetemen tanította is a fülgyógyászatot. Családja a Felvidékről származott, jól beszélt szlovákul és németül is. Feleségével 9 gyereket neveltek.

Krepuska Géza élete szorosan kötődött a mai Pestszentlőrinchez és Pestszentimréhez. Apja a Szent Lőrinc pusztai majorságban dolgozott, azon a környéken, ahol a kis Szent Lőrinc-kápolna áll. Gyerekkorában Géza sok időt töltött itt. Aztán felnőttként a közelben, ma Pestszentimréhez tartozó területen alakította ki szőlészetét. Erről még lesz szó.

Krepuska életéhez egy legenda kapcsolódik, ami röviden így foglalható össze: Krepuska Géza volt az egyetlen, aki egy nagy fülműtéttel a Trianonban igazságtalanul elcsatolt földből egy darabot visszaszerzett Magyarországnak. A legenda egyik helyszíne Salgótarjántól északra, Somoskő környéke, ahol Krepuskának bazaltbányája volt, a másik a budapesti Szent Rókus Kórház.  A szereplők: a fül-orr-gégész professzor és a nemzetközi határrendező bizottság súlyos műtétre szoruló angol tisztje. Vagy mégsem? Fritsch Ottó, Krepuska Géza unokája a felvételen arra figyelmeztet, hogy a legendák sokszor színesebbek, mint a valóság. A hangfelvétel nem tökéletes minőségű, de nagyon értékes. Fritsch Ottó 2019-ben bekövetkezett halála előtt néhány évvel nagyon pontosan fogalmazott.

Fritsch Ottó erdőmérnök 2015-ben.

Fritsch Ottó erdőmérnök 2015-ben.

Interjúrészlet Fritch Ottó erdőmérnökkel:

  • Riporter: Hangzatosan így szokták mondani, hogy a trianoni határok revízióját egyedül Krepuska Géza érte el. Mit sikerült kideríteni erről a történetről?
  • Fritsch Ottó: Hát nézd, a családban ez beszédtéma volt állandóan, és én nagyon jól emlékszem ezekre a beszélgetésekre. Ebbe az egész témakörbe sok szamárságot is leírtak már, és valótlanságot leírtak. A nagyapámnak olyan magas volt az orvosi jövedelme, hogy meg tudott venni egy viszonylag nagy birtokot Somoskőújfalu és Somoskő községekben, és bányászattal tudott foglalkozni meg kőzetekkel és főleg almával és körtével. Magas rangú külföldi diplomaták is voltak a betegei között, és Trianon után, mikor a döntés megszületett, akkor egy holland diplomata, tehát nem a bizottsági tag meg „nemtomén”, ez mese, egy holland diplomata volt a betege a nagyapámnak, és egyszer azt kérdezte, hogy: „Professzor úr, mi az oka annak, hogy az utóbbi időben kicsit mintha megváltozott volna? Szótlan lett meg magába zárkózott lett.” És akkor a nagyapám elmondta, hogy: „Hát igen, mert a trianoni békediktátummal most a birtok egy része külföldi államhoz került, elmondta ezt a részét. Amire az a holland diplomata állítólag azt válaszolta, hogy majd megpróbál ő ennek utánanézni. Pont. Kétségtelen, hogy az új országhatárt illetően az első és egyetlen olyan eset volt, amikor revízió alá vették ezt a kérdést. És valószínűleg van összefüggés a dolgok között.
  • Riporter: Hát erről én is olvastam, hogy valami Kerry nevű diplomata volt a Bizottság tagja, és azt kérdezte volna Krepuska Gézától, hogy: „És hány szlovák él azokban a falvakban.”
  • Fritsch Ottó: Igen.
  • Riporter: Ez is szerepelt, ez a történet a családi legendáriumban?
  • Fritsch Ottó: Nem, nem, nem, nem, nem.
  • Riporter: Csak egy holland, akiről nem tudjuk, hogy mekkora befolyása volt.
  • Fritsch Ottó: Igen, ez a jó, nem tudhatjuk, igen. Lehet, hogy teljesen ez szabta meg a további menetet, lehet, hogy egyáltalán nem.
  • Riporter: És akkor nyilván azt se tudod pontosan, hogy fültőmirigy-gyulladása volt-e, vagy valami operáción esett-e át.
  • Fritsch Ottó: Nem, nem, nem. Egyszerűen páciense volt. Lehet, hogy csak megnézte a fülét, az is lehet. A többi az mese. De ’24-ben átrendezték a határt, és akkor ’24-ben nagy ünnepélyes külsőségek között bizonyos területeket visszacsatoltak Magyarországhoz.

A 2. állomás innen 250 méter. Menj tovább egyenesen ezen az úton!