Határ-erdő

Kőbánya keleti széle és a rákoskeresztúri Új Köztemető által közrefogott L-alakú erdősáv jelölte a főváros határát az 1950-es évekig – nevét is erről kapta. Az erdőt az 1800-as évek végén telepítették, a város egyik legelső – és szerencsére nem utolsó – olyan programjának keretén belül, mely a fővárosi lakosság életminőségének javítását a természeti értékek erősítésével célozta meg. Érdekes történelme mellett a 93 hektáros erdősáv ma is védi a lakóközösséget és sok szépséggel várja az erdőlátogatókat.

Bezár
Útvonal
'; ';
Opciók beállítások elrejtése
Nyomtatás Alaphelyzet
Útvonal lekérése...

Miért érdemes látogatni?

Kerületeken átívelve szinte összefüggő erdőséget alkot a Keresztúri-, a Bélatelepi-erdővel és a Ferihegyi-tömbbel . Bár egymás szoros szomszédságában terülnek el, történelmi-erdészeti jellemzőik mégis jól elkülönülnek.

A Határ-erdő számos kényelmesen járható kirándulóúttal, a Keresztúri-erdővel összefonódott tanösvénnyel, futóúttal, pihenőkkel várja az erdőlátogatókat. A pesti oldalon kuriózumnak számító módon, nem csak a könnyebb sétára vágyók, de a nagyobb kihívásokat igénylő kirándulók is megtalálhatják kedvenc túraútjaikat.

Az ide látogatók a Határ-erdő számos természeti szépségét élvezhetik, így testüket-lelküket egyaránt feltölthetik. Gazdag történelme pedig új megközelítésből mesél Budapest és a kerület múltjáról, melynek lenyomatait a helyszínen meg is találhatjuk.

A Határ-erdő erdész szemmel

A II. világháborút követő ínséges időszak átvészeléséhez a Határ-erdő nagy mennyiségű faanyagot biztosított, amit a kor szellemiségének megfelelően, gyorsan növő akáccsemetékkel pótoltak. A mára kiöregedő, idegenhonos és egy korosztályból álló faállomány megújításán dolgozik az Erdészet. Ehhez a Pilisi Parkerdő erdészei a hagyományos erdőgazdálkodást meghaladó, városi erdőkezelés módszert alkalmaznak. Folyamatos erdőborítás biztosítása mellett, a természet folyamatait utánozva, őshonos és szárazságtűrő fajok csemetéit ültették el kis lékekben. A munkálatok ezzel még nem értek véget, mivel az erdő biodiverzitásának gazdagítása rendszeres beavatkozásokat kíván. Az időszerűen elvégzett, kisléptékű beavatkozásoknak köszönhetően, a látogatók az erdőfelújítási folyamat alatt is élvezhették a Határ-erdő élményét és további ökoszisztéma szolgáltatásait.

Az ELTE erdőökológusainak szemével

A Pilisi Parkerdő a városi erdők ökológiai sokféleségének gazdagítására törekszik. Ennek érdekében más tudományágak szakértőivel is együttműködik. A Határ-erdő ökológiai állapotát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem erdőökológus kutatói mérték fel. Javaslataikkal pedig erdészeink szempontrendszerét gazdagítják. 

A jelentés ismerteti, hogy a kőbányai Határ-erdőben a természetes erdőkre jellemző őshonos fafajok és növények mellett jelentős arányban fordulnak elő idegenhonos fafajok. Az erdő déli része természetközelibb, változatosabb növényzettel és több értékes élőhellyel, míg az északi területeken erősebb a bolygatás és az idegenhonos fajok jelenléte. A javasolt kezelések célja a változatosabb erdőszerkezet kialakítása, az őshonos fafajok arányának növelése, valamint az idős fák és a holtfa megőrzése. A beavatkozásokat több lépésben, a természetes újulat fejlődését figyelemmel kísérve célszerű elvégezni.

A lenti gomb segítségével a teljes jelentés letölthető.

A Határ-erdő története

A Határ-erdő mai területét már kora középkori leírások, helynevek is említik. Ezekből arra következtethetünk, hogy Kőbánya területe sokkal vizesebb, kisebb-nagyobb szikes tavakkal tarkított erdős vadon volt. Azóta a történelem jócskán átformálta a tájat.

A török uralom idején legelők nyúltak el a mai Határ-erdő területén, így a települések határvonalai és a birtokviszonyok nem voltak teljesen egyértelműek Pest, Cinkota, Keresztúr és Szentlőrincpuszta birtokosai között. Évszázadokon át zajlottak a határügyi pereskedések. A viták végére az 1738. december 23-án gróf Grassalkovich Antal földbirtokos és Pest város képviselői között létrejött írásbeli egyezség tett pontot, melynek nyomán kijelölték a területhatárokat. Ekkor helyezték ki az első határköveket, majd Pest szélén 1846-ig összesen 100 nagy határkövet állítottak fel és az 1930-as években kisebb kövekkel a kijelölt határvonalat tovább finomították. Bár a városhatárt azóta újrarajzolta a történelem, ma ezeket a köveket láthatjuk az ösvény szélén a Határ-erdőben.

Jókai Mór 1893-ban a Pesti-síkság című művében a 40 évvel korábbi „homoksivatagra” emlékezik vissza Pest határán. „Egy-egy nyári vihar valóságos sirokkót [mediterrán homokvihart] támasztott e rónán, mely porfellegeivel a fővárost láthatatlanná tette” – írja. Kicsivel később az uralkodóréteg is felismerte, hogy ez az állapot már tarthatatlan volt. Így a mű megírásakor más képet fest neves írónk: „Mai napság ez a sivatag dúsan jövedelmező mezei gazdaságok területévé lett, s a szaharai homokvihar nem borítja el többé a fővárost, melyet ültetett erdőöv vesz körül.”

A Jókai által említett erdőöv, a Határ-erdő létesítése két nemesünk, József nádor és Széchenyi István nevéhez fűződik. Széchenyi nem szorul bemutatásra. A történelemórák felfrissítése érdekében: a hazánkban József nádorként ismert Joseph von Östereich, Magyarország második embere, egyben osztrák főherceg volt, és a botanika nagy barátja. Keményen dolgozott azon, hogy az ő szavaival élve, „Pestből nagyváros legyen”. Egy 1807-es feljegyzés szerint a nádor ennek az egyik legfontosabb feltételeként azt találta, hogy „meg kell kötni a homokot künn a Rákos mezején, azaz fásítani kell.” Ahogy a nála 15 évvel fiatalabb Gróf Széchenyi István 1834-ben írta, Pest „undok homokon áll, s porlepve szinte minden részrül ismét undok homoktul van körülvéve. […] Szükséges mindenekelőtt, hogy a városnak akárminemű földjei fákkal ültettessenek bé, s ne fasorokkal, de úgyszólván erdőkkel. Ezáltal kirekesztetik némileg az idegen por […].” (Gróf Széchenyi István 1834-ben írt Buda-pesti por és sár című művéből).

József nádor
Gróf Széchenyi István

Erőfeszítéseik nem maradtak eredmény nélkül. Pest, Buda és Óbuda egyesülése után Budapest rohamos fejlődésnek indult. A Közgyűlés 1877 tavaszán döntött arról, hogy Pest határán 100 ölnyi, azaz 183 méter széles erdőövet létesítenek. Az erdőtelepítésre óriási összegnek számító, évi 10 ezer forintot szavaztak meg, így a munka szinte azonnal elkezdődött. A határöv tervezett hossza 14 kilométer volt, ami 294 hektár erdőterületet jelent. Ám a telkek kisajátítása néhol megoldhatatlannak bizonyult. Végül 1902-ig 206 hektáros erdőszalag jött létre. Az 1872-ben készült és később kiszínezett térkép jól mutatja, hogy milyen hosszú erdőkígyóról beszélünk. A pecsét feletti „erdősarok” a rákoskeresztúri határ, melynek megmaradt darabját ma Határ-erdőként ismerjük.

Az erdősáv sikeresen megfogta a sirokkót, aminek köszönhetően a rohamosan növekedő város levegőminősége javult. Ezzel együtt a városon és erdőövön kívüli területet vonzóvá tették a természetjárók és a nyaralni vágyók számára, később, a város növekedésével pedig lakhatás szempontjából is egyre csábítóbb lett.

Mi történik a Határ-erdőben?

Támogatók

Lássuk a többi városi erdőt!