Hármashatár-hegy és Mátyás-hegy

Budapest II. és III. kerületének természetes határát képező hegy legmagasabb pontja 495 méter, egyik előhegye pedig a Mátyás-hegy. Ideális célpont fél-egynapos kirándulásokhoz, megmászhatjuk csúcsait vagy válogathatunk a számtalan egyéb látnivaló közül – mindehhez pedig el sem kell hagynunk a fővárost.

Bezár
Útvonal
'; ';
Opciók beállítások elrejtése
Nyomtatás Alaphelyzet
Útvonal lekérése...

Miért érdemes látogatni?

Budapest kirándulócélpontjai között egyedi hangulata teszi páratlanná. A keménylombú erdők képe váltakozik a mészkő kopárok gyér növényzetével, itt-ott még fenyők is előfordulnak benne. A könnyen járható, jól kiépített kirándulóút-hálózat elvisz bennünket Budapest egyik leglátogatottabb kilátójához, a Guckler Károly-kilátó látványos építményéhez, a terület XIX. századi újraerdősítésében kulcsszerepet játszó erdész elődünk nevét viselő tanösvényen ismerhetjük meg a terület nevezetességeit, végül pedig Hangár Bistro gasztronómiai élményei kínálnak feltöltődést. A rövidebb programra vágyók a Fenyőgyönge pihenőnél piknikezhetnek vagy az erdei kondiparkban edzhetnek.
A Mátyás-hegy a III. kerület Óbuda hegyvidékének 301 méter magas csúcsa, a Mátyáshegy városrész névadója. A Mátyás-hegyi-barlang értékes építőanyagot, márgát és mészkövet adó bányaként működött, mígnem 1948-ban egy szűkület átbontásával kutatók felfedezték a Pálvölgyi-barlanghoz hasonlatos, de annál hosszabb természetes barlangrendszert, mely ma is látogatható.

A Hármashatár-hegy és Mátyás-hegy erdész szemmel

A XVIII. század végén a kopárok fásítására nagy kiterjedésű idegenhonos feketefenyő-állományt telepítettek a közel 170 hektáros területen. A kisigényű fafaj erózió-védő és talajképző szerepe miatt nagyban segítette az újraerdősítést.

A talaj fokozatos javulásával már évtizedek óta zajlik a feketefenyők termőhelyre jellemző, őshonos lombhullató fafajokra történő cseréje. A rendszeres, kisléptékű beavatkozásokkal folyó átalakítás egyre sürgetőbb a klímaváltozás már ma is érezhető hatásai miatt. Erdészeink ezért a hazai fajok közül a szárazságtűrőket részesítik előnyben, úgymint a gyertyánt vagy a molyhos tölgyet.

Mára a védett, Natura 2000 hálózat részét képező erdőség II. kerületi oldalán a jellemzően lombhullató erdő hangjait élvezhetjük, III. kerületi oldalán pedig olyan ritkaságokkal találkozhatunk, mint a fekete kökörcsin. A fajgazdagság további gyarapítását a Parkerdő városi erdőkezelési módszere  támogatja.

A Hármashatár-hegy és a Mátyás-hegy története

Hármashatár-hegyi történelmi leletek már az Árpád-ház idejéből fellelhetők. 1212-ben keltezett oklevél Mons Excelsus, azaz Magas-hegy néven említi a természeti egységet. A legendák szerint honfoglaló nagyfejedelmünket itt temették el. Erre emlékezve, az 1847-es dűlőkeresztelő alkalmával Árpád-oromra keresztelték. A név azonban nem ragadt meg a köztudatban.

A XIX. század második felében kapta meg a ma is használt Hármashatár-hegy elnevezést, mivel Budapest 1873-as egyesítéséig itt találkoztak Buda, Óbuda és Pesthidegkút határai. Határmezsgye szerepét máig megőrizte, a II. és a III. kerület természetes válaszvonala.

A XVIII-XIX. század iparosodásának idején aktív élet volt a Hármashatár-hegyen. A város faanyag-ellátásában részt vettek az erdők, mezőgazdasági termelés folyt a könnyebben művelhető, értékesebb termőterületeken (különösen a II. kerületi részeken), gyümölcsöt termesztettek és a budai mulatók ellátására borászatok üzemeltek. A szőlőket a XIX. század végi filoxéravész erősen megtizedelte, a felhasznált faanyag újrapótlása pedig csemeték híján problémákba ütközött.

A nagymértékben erodálódott, kopasz hegyoldalak sorsát Guckler Károly erdőmester fordította meg. Guckler 1895-ben hatalmas makkvetésekbe fogott, miután pedig gyorsabb növekedésű fenyveseket ültetett. A feketefenyő kisigényű, pionír fajként nagy szerepet játszott a talajképződésben, továbbá az ültetések a lakosság számára is munkát biztosítottak.

Ebben az időben 879 hektárnyi hegyormot erdősítettek, egy részét itt, a Hármashatár-hegyen. Bár a korban sok kritikát kapott a döntés, a fenyők gyorsan megállították a terület erózióját és a talajképző folyamatok biztosították az őshonos erdőtársulások későbbi visszatelepítését.

A XX. század elején még maradtak mezőgazdasági területek és a honvédelem szolgálatába is állítottak erdőket. Ezeket a területeket erdész elődeink a század második felében nagyléptékekben újraerdősítették, ezzel elnyerte mai formáját a Hármashatár-hegy és a Mátyás-hegy.

Mi történik a Hármashatár-hegy és a Mátyás-hegy városi erdőiben?

Támogatók

Lássuk a többi városi erdőt!