Budakeszierdő
A maga 439 hektárjával a Budakeszierdő a főváros egyik legnagyobb városi erdeje. A XII. kerületben található erdőt északról a Hegyvidék városi erdeje, dél felől pedig Csillebérc határolja.
Miért érdemes látogatni?
Változatos erdőképet és nehézségi fokozatokat felölelő túraúthálózat várja a kirándulókat. A kisgyermekes családoktól a tapasztalt túrázókig mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt, élvezheti az erdő szépségét, és érdemes kipróbálni a Gyermekvasutat is.
Túra közben számos ikonikus domborzati képződményt láthatunk. A 527 méter magas János-hegy Budapest legmagasabb pontja. A Csacsi-rét és a Magaskői-kőfejtő kellemes erdei pihenőhelyekkel várják az erdőlátogatókat. A sportolni vágyók az erdei kondiparkban edzhetnek, vagy a focipályán rúghatják a bőrt.
- Tornapálya
A Budakeszierdő erdész szemmel
A területen a kocsánytalan tölgy egyedeivel találkozunk a leggyakrabban, de számos más őshonos fafaj, mint például csertölgy, magas kőris és molyhos tölgy gazdagítja az erdő állományát. Őshonos fáink természetes újulatának támogatása kiemelt fontosságot élvez a városi erdőkezeléseknél, hiszen ezek az erdő új generációját jelentik.
Hasonló a helyzet az erdőben található 100-200 éves matuzsálemfákkal is, melyek védelmet biztosítanak a csemeték számára. Továbbá fontos mikroélőhelyek is, élelmet és élőhelyet biztosítanak számos madár-, kistestű emlős-, rovar- és gombafajból összetevődő ökoszisztéma számára.
Egyes fafajok, mint például tölgyek és bükkök matuzsálemei, hosszú évekig, évtizedekig képesek álló holtfaként ezt a szerepet betölteni az erdőben. Így? a csemetékhez hasonlóan, ezek a matuzsálemfák is erdészeink védelmét élvezik
A Budakeszierdő története
Erdővásárlás
Buda és Pest egyesítése után nagyszámú lakosság áramlott a fővárosba a gyorsan fejlődő ipar nyújtotta jobb életminőség reményében. Azonban Budapest egyre intenzívebb beépítettsége miatt folyamatosan fogyott a zöldterület. A főváros ennek ellensúlyozására 1892-ben megvásárolta Budakeszitől az akkor még Erdődűlő néven ismert területet. Az erdőt azonban csak 1930-ban csatolták hivatalosan a fővároshoz, addig a koronauradalom része volt.
Erdővédelem
Érdekesség, hogy számos, már a középkorban is használt kereskedelmi útvonal ment át az erdőn. Legtöbbjüket az átcsatolást követően elárkolták, hogy védjék az erdőt a kocsiforgalomtól, ami feltehetően nagyban hozzájárult az erdő állapotának megőrzéséhez. A régi városhatárt jelölő határkő pedig még ma is látható a mai Budakeszierdő keleti határánál, a Jánoshegyi út közelében.
Gyógyító természet
A főváros hamar felismerte, hogy a tiszta levegőjű Budakeszierdő ideális teret biztosít a gyógyuláshoz. 1901-ben Korányi Frigyes kezdeményezésére megépült az Erzsébet Királyné Szanatórium, amely ma nevében is építtetőjének állít emléket: Országos Korányi Pulmonológiai Intézet néven ismert.
Itt találjuk még a budai MÁV Kórházat és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet is.
Az I. világháborút követő területvesztések után Ógyalláról költözni kényszerülő csillagvizsgálót és a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetét, a KFKI-t is ide helyezték át.
1948-ban pedig megépült a Budakeszierdőt észak-déli irányban átszelő Gyermekvasút. A Hűvösvölgy és Széchenyi-hegy között közlekedő Gyermekvasútnak három megállója is van a Budakeszierdő területén: Vadaspark, János-hegy és Virágvölgy.
Mi történik a Budakeszierdőben?

2028-ban Budapest rendezi az Európai Városi Erdők Fórumát
A magyar főváros ad otthont 2028-ban a 30. Európai Városi Erdők Fórumának (EFUF). A rangos

Milliárdokkal járulnak hozzá Budapest élhetőségéhez a városi erdők
Egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben

Augusztustól városierdő-kezelés a Budapest XII. kerületi Budakeszierdőben
A Pilisi Parkerdő folytatja a fenntartható városierdő-kezelést a Budakeszierdőben, a Wigner Fizikai Kutatóközpont közelében, a