Budakeszi Vadaskert OTP tanösvény - 2. állomás
A városi erdők története Budapesten
Az elmúlt évtizedek alatt sokat változott a városlakó társadalom erdőkről alkotott képe. Ezzel együtt egy új fogalom is létrejött: a városi erdők fogalma. Ezen az állomáson nem csak ezzel a fogalommal ismerkedünk, de a tölgyek és bükkök között sétálva, azt is megnézzük, hogyan lett erdő az egykori borvidékek, legelők és homokbuckák helyén a fővárosban. Vessük bele magunkat!
Eddig tartott az erdei táblán olvasható szöveg. A folytatást itt meghallgathatod és el is olvashatod.
A XIX. század elején a ma már zöldellő budapesti városi erdők helyén, szőlők, legelők és a kietlen homok domináltak. A budai oldalon például 1790-ben több, mint 2 150 hektár szőlő volt, míg erdő csak 1 320 hektár – tehát a borvidék területe majdnem kétszerese volt az erdőknek. A pesti oldalon pedig ekkor mindössze csak 84 hektár erdő volt, nagyságrendileg 30 000 lakosra.
Fordulópontot az 1867-es kiegyezés és az 1873-as Buda-Pest-Óbuda egyesítése hozott: a főváros népessége robbanásszerűen növekedett, tízévente másfél-kétszeresére dagadt. Érthető módon, a vidékről Budapestre költözött tömegek egyre jobban igényelték a természet közelségét új otthonuk közelében.
A felmerült igényekre a válasz az intenzív erdősítés volt: új faiskolák nyíltak, és az 1879-es Erdőtörvény megadta a jogi alapot az erdők telepítéséhez és védelméhez.
Ezzel közel egyidőben, a Budai-hegység szőlőiben filoxéra járvány tizedelte meg a tőkéket. A borászat csillaga leáldozott. A város további terjeszkedésével a kopár hegyoldalak is új arcot kaptak: megindultak a budai kopárok erdősítésének gigászi munkálatai.
A Pesti-síkság homokkal borított területe sem maradt fásítás nélkül: az itt terjedő „sirokkó” jelenségét, vagyis az intenzív homokátfújásokat már neves írónk, Jókai Mór is megemlíti, és lépéseket szorgalmazott. József nádor és Széchenyi kezdeményezésére, 1877-tel megindult Pest határán egy 100 ölnyi, vagyis 183 méter széles erdőöv telepítése – ennek fennmaradt része például a mai Határ-erdő is.
A XX. század hullámvölgyeket hozott a fővárosi erdők életében: a két világháború során közel 1 000 hektár erdőt vágtak ki a honvédelmi és a lakossági szükségletek fedezésére. 1944-ben pedig az előbb említett Határ-erdőt a főváros védelmi vonalaként a háborúba is bevonták.
A fővárost védő Attila-árok 1944-ben és ma
A háború után újabb erdősítési hullám indult: 1950-63 között Budán 119 hektár, Pesten 931 hektár erdőt ültettek – így 1962-re már 4 175 hektár volt az erdőterület. Napjainkra összesen 5 750 hektár erdő borítja Budapestet, aminek több, mint két-harmad részét a Pilisi Parkerdő kezeli.
A 3. állomáshoz haladj tovább a turistaúton a szép bükkök és tölgyek között, majd fel a kaptatón. Ezután, a nyiladékban jobbra tartva, pár perc séta után megtalálod a következő állomást.




