Bélatelepi-erdő
A XVIII. kerületi Bélatelepi-erdő egy igazi kis gyöngyszem a kerületben. A 23 hektáros erdő a Keresztúri-erdővel, a Határ-erdővel és a Ferihegyi-tömbbel közösen a pesti oldal egyik legnagyobb összefüggő erdőségét alkotják. Történelmük és erdészeti jellemzőik okán mégis jól elkülöníthető erdőtömbök. A Bélatelepi-erdő erdei tisztása, a Tünde park focikapukkal és esőbeállóval várja az ide látogatókat.
Miért érdemes látogatni?
A Bélatelepi-erdőben mindenki találhat valami szerethetőt és érdekeset. Az erdő Frangepán utcai bejáratától nem messze, a Tünde parkban padokkal-asztalokkal felszerelt esőbeálló várja az erdőlátogatókat, mellette pedig a füves focipályáján rúghatjuk a bőrt. A sportolás kedvelőit 1800 méter hosszú futópálya várja, de aki nagyobb körre vágyik – akár futva, akár sétálva – északi irányba indulva, a Helikopter-lakópark felé, összekapcsolhatja az útját a Keresztúri-erdő tanösvényével és futópályájával.
Csendben figyelve, a Bélatelepi-erdő izgalmas állatvilága is feltárulhat. A területen találkozhatunk rókákkal, borzokkal, sőt vaddisznókkal és őzekkel is. Tőlük azonban érdemes tiszteletteljes távolságot tartani és a kutyákat pórázon vezetni, mert egy nem kívánatos találkozás kellemetlen következményekkel járhat. Erről bővebben a Gazdi kisokosban olvashatunk. Az emlősök mellett a madárvilág is gazdag a Bélatelepi-erdőben. Szajkó, szarka, vörösbegy és sok más madár énekét hallhatjuk.
- Tanösvény
A Bélatelepi-erdő erdész szemmel
A Bélatelepi-erdő egy mesterségesen telepített erdőterület, amit településvédelmi célokkal ültettek erdész elődeink. Jellegzetes fája az akác, azonban a városfásításban alkalmazott nyugati ostorfával ebben az erdőben is gyakran találkozhatunk. Ez mindig kettős érzéseket kelt erdészeinkben: egyfelől öröm, hogy városi erdő jöhetett létre – még ha ostorfa is uralja –, másfelől az agresszív terjedésű ostorfa rendszeres kezelés nélkül kiszoríthatja az őshonos fajokat. Szerencsére az erdő közel 40%-át ma már olyan őshonos, szárazságtűrő fajok alkotják, mint a kocsányos tölgy és a cser – mindez erdészeink átgondolt munkájának eredménye.
A Bélatelepi-erdő története
A Bélatelepi-erdő, hasonlóan a szomszédos Keresztúri-erdőhöz, a XVIII-XIX. században még legeltető állattenyésztésre használt füves puszta volt, ahol csupán annyi fa állhatott, ami a haszonállatok számára árnyékot adott a déli nap ellen. Az 1800-as évek második felében indult nagyszabású erdősítések keretében – Határ-erdőt követően – telepítették a Bélatelepi-erdőt. Az erdő nemcsak az alföldi homokátfúvástól védte meg a helyi lakosságot, hanem később, az 1940–50-es években kiépült Liszt Ferenc Repülőtér környezeti terhelését is mérsékelte. Egészségvédelmi és közjóléti feladatai így a mai napig igen jelentősek maradtak.
Mi történik a Bélatelepi-erdőben?

2028-ban Budapest rendezi az Európai Városi Erdők Fórumát
A magyar főváros ad otthont 2028-ban a 30. Európai Városi Erdők Fórumának (EFUF). A rangos

Milliárdokkal járulnak hozzá Budapest élhetőségéhez a városi erdők
Egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben

Tájékoztató az afrikai sertéspestis (ASP) terjedéséről
Az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója sajnos megjelent az M1-es és M3-as autópálya